Harrow County képregény ajánló: Mi fán terem a boszorkány?

Sok gyerek számára a felnőtté válás folyamata akkor visz be egy hatalmas gyomrost, amikor rájönnek, hogy az estimeséknek van egy sokkal sötétebb verziója is. Elég, ha akár csak a mindenki által ismert Piroska és a Farkas-ra, a Jancsi és Juliská-ra, Az égigérő paszuly-ra, A kis hableány-ra, vagy Hófehérké-re gondolunk. Bár nekem személy szerint egy csomó magyar népmese is rémálom üzemanyagként szolgál, a Kis gömböc-től mai napig borsódzik a hátam.

A legtöbb tündérmeséről azonban elmondható, hogy a népi hiedelemből, vagy folklórból származó eredetije tele van vérfagyasztó és nem egyszer olyan kegyetlen jelenetekkel, melyeket még az A24 stúdió sem merne filmre vinni.

Esti rémmese

Itt jön a képbe Cullen Bunn és Tyler Crook (és persze más művészek) közös munkájának gyümölcse, a Harrow County című képregény. Szinte biztos vagyok benne, hogy erre a történetre a Grimm testvérek is elismerően csettintenének, hiszen tökéletesen megidéz számos, a népi mítoszokban gyökerező motívumot, és karakter archetípust. Jellegét tekintve is több helyen nyúl népmesei elemekhez, csupán a mondanivaló került át a mostani kor számára is értelmezhető formába.

A Harrow County egy klasszikus, akár tipikusnak is mondható boszorkányos folklór sztoriként indul. Valami olyasmiként, mint amire ha rákerül egy szűrő, akkor később már tanulságos tündérmeseként járhat szájról szájra. 

A helyszín a címben is szereplő Harrow vidéke, vagyis leginkább egy tanyavilág, ami telis tele van egyszerű életet élő, ám annál babonásabb emberrel. 

Van is okuk annak lenni, hiszen annak idején egy gonosz boszorkány élt a helyi erdőben. Hester Becket végül utolérte a sorsa. A helyiek felkötötték egy hatalmas fára, felgyújtották, aztán a fa alá temették. A boszorkány átkától pedig azóta is rettegnek.

Boszorkányból nem lesz szalonna?

Ezután ugrunk egy jó 18 évet az időben. Emmy és apja egymagukban élnek a farmjukon Harrow County valamelyik eldugott szegletében. A lány amiben tud, segít az apjának, látszólag mindenük megvan, és talán még gondtalannak is mondható az életük.

Azonban van egy bibi: úgy tartják, hogy Emmy valójában Beck reinkarnációja. És a helyi babonás népek megegyeztek, hogyha előjönnek a lányban afféle boszorkányos tulajdonságok, akkor együttes erővel, de megteszik, amit meg kell tenniük. Jelesül, a lányt is ugyanúgy elteszik láb alól, mint a korábbi boszit.

Emmyt viszont sosem kellett félteni, ha arról volt szó, hogy a saját lábára álljon. Ahogy az sejthető, egyre kevésbé tudja titkolni képességeit, pedig kezdetben még maga előtt is megpróbálta. Aztán már tényleg nem egyszerű véletlenek közjátékának tulajdonítani visszatérő álmait, vagy hogy meggyógyít egy haldokló borjút. Egyik este az erdőben pedig találkozik a bőr nélküli fiú, nos, bőrével, amit haza is visz. A kültakaró valamennyire tud beszélni, és figyelmezteti az eljövendő veszélyekre. A fiú többi része is hamarosan feltűnik, ő lesz Emmy hűséges familiárisa.

Nem nagy spoiler, de a lánynak nyilván sikerül megúsznia, hogy Hester Beck sorsára jusson. Miután mégsem ölik meg, pozitív fordulatot vesz a viszonya Harrow megye többi lakosával. Az ereje ugyan nőni kezd, de sosem feledkezik meg arról, hogy ki is ő, és milyen emberré nem akar válni.

Sok képregénysorozattal ellentétben a Harrow County nem egy átfogó történetet mesél el. A kvázi antológia jellege miatt nagyon könnyű beleugrani ebbe a világba. Igazából, ha az első pár számot elolvassa valaki, utána kábé bármilyen sorrendben fogyaszthatjta a továbbiakat. Van ugyan néhány visszatérő sztorielem, de a legtöbb issue önmagában is tökéletesen élvezhető.

A történetek pedig egyre furcsábbak lesznek, ahogy haladunk előre. Az első füzetek sem éppen dokumentarista jelleggel operáltak, de később sokkal meseszerűbbé válnak, és a boszorkányok létezését, és különféle varázserőket is teljesen természetesnek veszik a szereplők. Van is egy teóriám, hogy mi az oka ennek a változásnak, de azt inkább nem lőném le, mert hiába értelmezhető önállóan a legtöbb történet, a végére azért kezd összeállni egy nagyobb kép. A konklúzió pedig távolról sem szájbarágós, nekem is csak később esett le a tantusz.

Girl boszi

És mint egy jó mesének, úgy itt is, minden füzetnek van egy saját kis sztorija a maga tanulságával, vagy vérfagyasztó csattanójával. Van, amikor nem is Emmy áll a középpontban, hanem barátnője Bernice, aki kellő cinizmussal figyeli, hogy az embereket mennyire meg tudja delejezni, ha mágiáról van szó.

A legtöbb történetre azért ráhúzható valamiféle mintázat. Vagy aköré épülnek, hogy a helyiek félik a varázserővel bíró boszorkányokat, vagy pedig egy hataloméhes és önző személy akarja magának megszerezni Emmy erejét.

A tanulság pedig jellemzően az, hogy mindenkinek joga van szembeszállni az igazságtalansággal és az eleve elrendeltséggel szemben. Illetve, hogy a szabad akarat egy képlékeny fogalom, amit legalább ugyanannyira könnyű elhinni, mint cáfolni.

A rövid sztorik pedig úgy működnek a legjobban, ha a narrációs elemek a helyükön vannak. A Harrow County egy ízig-vérig graphic novel, és mindennél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy valóban egy illusztrációkkal megtűzdelt novelláskötetként tekintsünk rá.

Sok képregényalkotó megfeledkezik róla, vagy nem használja ki eléggé a szövegbuborékok történetmesélési képességét, de itt egyszerűen brillíroznak velük az alkotók. Csak önmagukban a bubik több narratív erővel bírnak itt, mint a legtöbb modern képregény, amihez mostanában volt szerencsém.

Pontszemű festmények

Az omnibus végére, tehát 16 füzet után kezd úgy tűnni, hogy később valamiféle átfogó sztori is kikerekedhet belőle. Az utolsó néhány rész egyre jobban kezdett eltávolódni a kezdeti kisléptékű, népmesés milliőtől, és hangulatban is elütött az addig megszokottaktól. Ezért simán lehet, hogy a teljes történet második fele már szorosabban összefügg.

A kötetben két olyan történet is helyet kapott, amit nem Tyler Crook rajzolt. És ugyan szinte teljes mértékben meg voltam elégedve az ő stílusával és munkájával, a két másfajta megvalósítás nagyon erősen megdobta az elvarázsolt atmoszférát.

Az illusztrációk egyébként fantasztikusan passzolnak ehhez a gótikus, déli látképhez. Remekül játszik az alkotó a perspektívákkal, a távolságokkal és a vidék által nyújtott lehetőségekkel. Harrow County vidéke egy külvilágtól alaposan elzárt tanyavilág, hatalmas földekkel, magasra nőtt terményekkel, és egy sötét, ijesztő erdővel. 

A szinte kifogástalan művészi megvalósítás két nem túl nagy problémával küzd, de azok sajnos elég rendszeresen ki tudtak vetni az olvasás élményéből. Az egyik az, hogy amikor a karakterek a háttérben vannak, vagy távolabb állnak a jelenet fókuszától, akkor nemes egyszerűséggel pont szemük lesz. Ez annyira elüt az egyébként sok téren részletes és festményszerű összhatástól, hogy minden egyes alkalommal a pontszemű szereplőt bámulom az adott panelen a lényeg helyett.

A másik probléma, hogy gyakran a karakterek arca is össze van csapva. És ehhez nem is kell feltétlen, hogy háttérben legyenek. Ezek a furcsa arcok és gesztusok akaratlanul is megnevettettek, pedig gyanítom, hogy nem ez volt az alkotók célja.

És hiába tudtak ezek a hibák gyakran kiszakítani, azért az esetek legnagyobb részében az atmoszféra és a művészi része nagyon is rendben van a képregénynek. A Harrow County-ban annyira erős a színek jelenléte, hogy gyakran ledominálja a rajzokat is. Az összhatás ugyan kicsit paszteles, de a sárgák, barnák árnyalatai, és azok keveréke nagyon jól megágyaz a képregény teljes hangulatának.

Nem túl sötét, és nem kifejezett célja a zsigeri félelem, annak ellenére, hogy a horror elemek rendszeresen visszaköszönő vendégek. Crook a rajzok mellett a színezést is magára vállalta, a színhasználatával pedig folyamatos nyomás alatt tartja az olvasót, és nagyon egyedi, bármikor felismerhető stílust kölcsönzött a grafikus novelláknak.

Verdikt

A Harrow County, mint ahogy a képregényes kultúrában már megszokott, többféle kiadásban a Dark Horse gondozásában került forgalomba. 2015 és 2018 között 32 issue jelent meg, kiadták természetesen füzetenként, volume-onként, két 16-részes Omnibus kötetben, és egy mindent átfogó, több mint ezer oldalas oversized, keményfedeles kiadásban. Jelen cikk az első omnibus kötet alapján készült.

A Harrow County egy igazán különleges és egyedi graphic novel. Ajánlani azoknak tudnám, akik szeretik a horror minden fajtáját, vagy nem ijednek meg, ha néhány egészen para, vagy véres panel is keveredik a történetükbe. Fogyasztását az átlagosnál erősebb angol nyelvi tudással rendelkezőknek javallom, mert rengeteg a régies szójárás, az archaikus kifejezés, vagy déli akcentus írásbeli megjelenítése. De ez azt is jelenti, hogy roppant igényes az írás, az illusztrációk pedig önmagukért beszélnek.

Ha pedig tetszett a Harrow County ajánló, és Te is tennél a képregénnyel egy próbát, akkor a neked szimpatikus formátumban simán elérheted a My Comic Center webshopjából. Sőt, augusztus 31-ig az alábbi kuponnal 10% kedvezményt is bezsebelhetsz.

KUPONKÓD: kepregenyvilag24-07

Neked van kedvenc horror képregényed? Ha igen, akkor kommentben jöhetnek az ajánlások.